Nagykorpád
Község Honlapja
A település régen
A község történelme egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A feltevések szerint: a határában ugyanis honfoglalás kori erődítmény állhatott . A községet először 1332-37 -es pápai tizedjegyzéken említettek Corpad alakban. Sokáig Korpádi család ősi birtokaként tartottak nyilván, Később földesurai a Kanizsai, a Franc, majd a Zankó családok voltak. 1571-ben mar Erdőkorpád néven találkozhatunk a település nevével,ekkor 42 ház állt itt. Sokáig állandó volt itt a lélekszám, csak 1789-ben gyarapodott a lakosság a faluban, a Csallóközből telepesek érkeztek ide, és benépesítettek egy falurészt, amelyet hosszú ideig Loger néven emlegettek a falubeliek.Nagykorpád később a Hunyadiak, aztán a Sina, majd a Mándy család tulajdonába került, akik, felvirágoztatták a települést. Szeszgyárat telepítettek, malmot építettek, és elkészült a vasút is 1889-ban alakult meg itt a hitelszövetkezet, ekkor már felépült a Református és községi népiskola. A xx. század első évtizedeiben olvasókor, és lövészegylet is működött itt.
A 1950-ben alakult meg az első tsz, melyből rövid időn belül meg négy jött létre. Dinnyét, dohányt, termesztettek nagy területeken a tsz -ben, ezenkívül burgonyát, és kalászos növényeket. Az állattenyésztés szarvasmarha, és juh tartására, tenyésztésére specializálódott, a munkát nagy részét lovak segítségével végeztek, tehát lovakat is tartottak. 1957. november 15. én nyitotta meg kapuját a községben az első óvoda, a falu gyermekei számára. A mai faluház épületében üzemelt néhány évig, később a megszünt Református iskola helyén alakítottak ki az intézményt. A település első óvónője Bosznai Istvánné volt, akinek munkáját két fő segítette, Luczó Ferencné dajka, és Fördős Kálmánné szakácsnő. Az intézmény igen népszerű volt, 30 feletti gyereklétszámmal üzemelt az egy csoportos óvoda. Az óvodában a főzőkonyha a mai napig üzemel.
Ugyanebben az évben 1957-n jött létre az állami gazdaság is. Az állami gazdaság területein a burgonya termesztés volt fő profil, ezenkívül kalászos növényeket is termesztettek. Az állattenyésztési részen szarvasmarha tenyésztés folyt, tejtermelés céljából. Nagykorpádon fürdő is üzemelt, amit a 60-s években kezdtek el építeni az itt elő emberek társadalmi munka keretében. A fürdő is a tsz tulajdonában volt. Először egy medencét építettek, aztán készült egy újabb. A fürdő nagyon népszerű hely lett a lakosok körében, hiszen termálvizet találtak amelyben, így fúrt kútból gyógyvíz került a medencékbe. A fürdő a hetvenes évek végen sajnos bezárt. Ennek az volt az oka hogy fejleszteni, karban tartani, felújítani, üzemeltetni kellet volna, de ezt nem tette meg senki. Mára már csak egy kopár, gazzal benőtt terület maradt az egykori fürdő helyén, a medencék romjai meg megvannak, és amelyben is biztosan ott a gyógyvíz. Nagykorpád intézményei az 1969-s körzetesítéstől, évtizedeken keresztül a szomszéd településhez Lábodhoz tartoztak.
A régi gyógyfürdő romjai
A település ma
Ma a faluban feleannyian élnek, mint 60-70 évvel ezelőtt. A népesség csökkenés az elköltözésekkel magyarázható. Ennek oka a munkahelyek hiánya, hiszen a tsz, az állami gazdaság megszűnésével az itt elő emberek munka nélkül maradtak. Nagykorpádon 218 db lakóház van a jelenlegi adatok alapján. Egykor rendezett szép udvarokat, és házakat láthatott, aki átutazóban erre járt. Ezzel szemben ma sok omladozó, elhagyott, üresen álló ház fogadja az ide látogatókat A középületekre nagy gondot fordít az Önkormányzat, ezek felújítása pályázati forrásokból valósul meg többnyire. A településen található középületek: Faluház, Önkormányzati hivatal, Orvosi rendelő, Óvoda, Gyógyszertár. A háziorvosi, és védőnői ellátás megoldott helyben, fogorvosi ellátást a szomszéd településen vehetnek igénybe az itt elő emberek. A családgondozó, és gyermekjóléti szolgálat működése is megoldott a településen, ami társulás keretében van megszervezve. A településen két élelmiszerüzlet található, az egyik Coop üzlet, a másik pedig magántulajdonban levő vegyes kereskedés.
A település mai kinézete
A település földrajzi elhelyezkedése
Nagykorpád község a dél-dunántúli régióban, Somogy megyében, Belső-Somogy déli részen a megyeszékhelytől Kaposvártól 44 kilométerre- délnyugatra fekszik, a Nagyatádi járásban. Nagykorpádhoz a legközelebbi város a tőle 14 km-re található Nagyatád, amelyet a fürdők városának is neveznek
Nagykorpád elhelyezkedése a térképen
A település infrastruktúrája
Az Önkormányzat a település üzemeltetési feladatok ellátásánál a biztonságos, jó színvonalú szolgáltatások, valamint a település üzemeltetéshez kapcsolódó munka feltételeinek megteremtésére törekszik. Az ivóvíz szolgáltatás mindenki számára biztosított. A település saját kúttal rendelkezik, a szolgáltatása KAVIZ ZRt- vel kötött szerződés alapján megoldott. A közvilágítás folyamatosan működése, karbantartása, megoldott a faluban, amely szintén az Önkormányzat feladatai közé sorolt tevékenység. Az elmúlt években a közvilágítás energiaigényes LED fényforrásúakra lett korszerűsítve. A lakossági kommunális hulladék gyűjtése, kezelése szelektív hulladékgyűjtés, államilag szervezve megoldott. A községben kiépített kábeltelevízió és internet rendszer működik. A hírközlő hállozta szinte teljes egészében kiépített, a különböző mobil rendszerek is évek óta működnek. A faluban nyilvános állomás található.
Hagyományok a településen
A településen az ünnepek, megemlékezések többnyire az Önkormányzat, Óvoda, Iskola, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat bevonásával vannak megszervezve, a partneri kapcsolat jól működik a település intézményei között idősek köszöntése, gyermek nap, falunap, Nemzeti ünnepek megemlékezései, Nőnap. A köznevelési intézmények hagyományai nyitottak, ezeken szívesen látják a település lakóit farsang, gyermek hét. Kézműves műhelyek ünnepek előtti készülődések, anyák napja, Mikulás várás, Karácsonyi, Luca járás.... stb.
A településen működik az úgynevezett Nyugdíjas klub. A faluház ad otthont a két hetente szervezett találkozóra. Ilyenkor énekelnek, kézimunkáznak, sütnek, főznek, vagy csak beszélgetnek, de mindenképpen jól érzik magukat a településen elő nyugdíjas nők, férfiak.
A régi hagyományok közül meg el a búcsú napjának ünneplese. Nálunk Nagykorpádon ez minden év Augusztus havának első vasárnapja.
A településtörténet elkészítéséhez nagyban hozzájárult Losonczy Endre néhai tanító lánya Lenke néni, aki gyakori vendég nálunk, hiszen a mai Óvoda épület az ötvenes években családi házként funkcionált, és a Losonczy család is lakott itt. Lenke néni már közel hatvan éve Kaposváron él, de mindig szeretettel gondol szúlófalujára, és szívesen látogat el hozzánk boldog gyermekkora színhelyére.
Köszönjük neki a fényképeket, a szép emlékeket, melyeket megosztott velünk!
A település tömeg közlekedése
Nagykorpád autóbusz közlekedése megfelelő, vonatra nem szállhatnak az itt elő emberek, csak a 8 km-re fekvő Kutas településen, illetve Nagyatádon. Nagykorpád menetrendje
Nagykopád határában folyik a Szabási-Rinya. Széles ártere időnként, jelentős csapadék esetén, vagy hóolvadáskor szinte a két faluig elérte elöntve a réteket a széles völgyben. Elnevezése a Rinya-renyhe-lusta folyására utal. A várdomb után folyik össze vele a Belegi-Rinya -ág. A Rinyán több vízimalom is működött. Kisbajom és Nagykorpád között 5 malomról van tudomás. A Mórici malom közvetlenül Kisbajommal határos. Helyén szép családi birtok áll, malomárka látható kis tóval, melynek partoldal megerősítése még a régi malomépület építményeinek vonalát.
A Rinya folyó
A II. világháború alatt Nagykorpád éppen a frontvonalba esett, így a lakosságot 1944 utolsó napjaiban kitelepítették, s csak majdnem négy hónappal később foglalhattak el ismét a menekültek a jelentősen megrongálódott otthonaikat.
A II. Világháború hőseinek tiszteletére állított emlékmű
A község határában fekszik a Várdomb nevű terület, mely hatalmas körülsáncolt dombból áll. Rendeltetése ismeretlen, valószínűleg a magyarok letelepedési idejéből való, de a törökök is felhasználták őrhelyül írja Dr. Reiszig Ede. Tóth Tibor nagyapja, édesanyja emlegette, hogy a dédszülők említéseket tettek a várról annak idején ott valamilyen alagutakba is be lehetett jutni. Az északi oldalon volt ott valamiféle bejárata ennek, de hogy ott valami történelmi emlékek lettek volna erről nem hallott. De kinn járva látható most is, hogy ott volt valami. Várdombnál, mondják keltek át valamikor Zrinyi hadai, mivel egy bizonyos átkelőhely volt ott a Szabási-Rinya ezen a szakaszán. A várdombon áll az ország egyik legöregebb bükkfája. A bükk nem honos a környéken. A víz felől természettől fogva védett magas homokdombon első látásra szembeötlő a számos beásás, rókalyuk, beomlás-szakadás nyoma, mely biztos alapja az alagút történeteknek. A plató szabálytalan négyszög alakú, melyet dél felől markáns sáncolat és kettős árok határol. A plató északi sarkában több helyen is láthatunk tégla töredékeket, jelezve az egykori épület torony helyét, melynek belsejében nagyjából téglalap alakú beszakadás látható. Első látásra úgy tűnik, mintha téglaanyagát kibányáztak volna a környékbeli várakéhoz hasonlóan. A Rinyán való átkelőhely ellenőrzésének szerepe világos. A Várdomb alatt kanyarodik el a vízfolyás, tőle látható távolságra nyugatra folyik egybe a Szabási- és a Belegi -ág. Az ártér arrafelé tehát jelentősen kiszélesedett. A Rinya déli partoldala viszonylag meredek hosszabb szakaszon keleti irányban. A vár külső árka olyan, mintha egyben felvezető útként is szolgálna a síkra az átkelőhely felől. A középkori eredetű vár külső védelmet, párkány, illetve a déli oldalon látható sánc vonalán, palánk és árok látta el. Ezek pontosabb meghatározáshoz régészeti kutatások szükségesek. Mellette a somogyi erdő és fafeldolgozó gazdaság SEFAG erdészete esőbeállót épített, információs táblát is elhelyezett.
Dr. Pados János honvédorvos emlékezete.